A tanulmány a családi adókedvezmény elméleti alapjait, történeti fejlődését és társadalmi megítélését vizsgálja, különös tekintettel a magyar családpolitikai rendszerben betöltött szerepére. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen szociológiai és közgazdasági érvek támasztják alá a gyermekek után járó adókedvezmények alkalmazását, valamint, hogy ezek miként illeszkednek a modern jóléti államok családpolitikai eszköztárába. A tanulmány emellett áttekinti a demográfiai kihívások – különösen a teljes termékenységi arányszám csökkenése és a népesség elöregedése – kezelésére irányuló szakpolitikai megközelítéseket, és bemutatja az adórendszeren keresztül megvalósuló családtámogatások nemzetközi példáit. Ezt követően részletesen elemzi a családi adókedvezmény magyarországi fejlődését az 1988-as személyi jövedelemadó-reformtól napjainkig, kiemelve a 2010 utáni családpolitikai fordulatot és az adóalapú támogatások megerősödését. A tanulmány továbbá ismerteti a családi adókedvezmény ismertségével és társadalmi megítélésével kapcsolatos empirikus kutatások eredményeit. Az elemzés rámutat arra, hogy a családi adókedvezmény az elmúlt tizenöt évben a magyar családpolitika egyik meghatározó eszközévé vált, amely egyszerre szolgál demográfiai, gazdasági és társadalompolitikai célokat, miközben széles körű társadalmi támogatottsággal rendelkezik.

The study examines the theoretical foundations, historical development, and social perception of the family tax allowance, with particular emphasis on its role within the Hungarian family policy system. The aim of the study is to demonstrate the sociological and economic arguments supporting the use of child-related tax allowances and to analyse how these instruments fit into the family policy toolkit of modern welfare states. The paper also reviews policy responses to demographic challenges—particularly the declining total fertility rate and population ageing—and presents international examples of family support provided through the tax system. It then provides a detailed analysis of the development of the family tax allowance in Hungary from the personal income tax reform of 1988 to the present day, highlighting the shift in family policy after 2010 and the strengthening of tax-based support mechanisms. Furthermore, the study summarizes the findings of empirical research on the awareness and social perception of the family tax allowance. The analysis shows that over the past fifteen years the family tax allowance has become one of the key instruments of Hungarian family policy, serving demographic, economic, and social policy objectives while enjoying broad social support.