A tanulmány a családi adókedvezmény igénybevételének jövedelmi és területi mintázatait vizsgálja Magyarországon. Az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014–2024 közötti, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019–2024 közötti időszakára vonatkozó adataira támaszkodva leíró statisztikai módszerekkel vizsgálja a családi adókedvezmény igénylését jövedelmi decilisek, jövedelemsávok, gyermekszám és vármegye szerinti megoszlásban. A vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset országos szinten közel háromszorosára emelkedett, miközben az érvényesített családi adókedvezmény összege lényegesen kisebb mértékben nőtt. Ennek következtében a kedvezmény átlagos aránya az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelemhez viszonyítva 12,8%-ról 7,1%-ra csökkent. A jövedelmi decilisek szerinti vizsgálat alapján az igénybe vevők közel fele az alsó három jövedelmi tizedbe tartozott, míg a teljes összeg legnagyobb részét a középső jövedelmi csoportok érvényesítették. Jövedelemkategóriák alapján végzett összegzésünk eredménye pedig azt igazolja, hogy az adókedvezményben részesülő családok relatív többségének a jövedelme 2024-ben mediánkereset feletti volt, és a rendelkezésre álló keretösszeg nagyjából 60%-át ők vették igénybe, illetve a nevelt gyermekek számával együtt nőtt a felhasznált összeg rájuk eső részaránya. A területi elemzés szerint a jövedelemhez viszonyított kedvezmény aránya a kevésbé fejlett vármegyékben magasabb, míg Budapesten és a magasabb jövedelmű régiókban alacsonyabb értéket mutat. A gyermekszám szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy a teljes kedvezmény legnagyobb részét a kétgyermekes családok vették igénybe, miközben az igénylők körében az egy gyermeket nevelők vannak többségben. Az eredmények arra utalnak, hogy a családi adókedvezmény elsősorban az alsó és középső jövedelmi csoportokban jelenik meg nagyobb arányban, ugyanakkor relatív súlya a jövedelmek növekedéséhez képest 2014 és 2024 között eltelt évtizedben mérséklődött.

The study examines the income and regional patterns of the utilisation of the family tax allowance in Hungary. The analysis is based on data of the Hungarian Central Statistical Office (HCSO) covering the period 2014–2024 and the National Tax and Customs Administration (NTCA) for the period 2019–2024. The analysis applies descriptive statistical methods to investigate the distribution of family allowance by income deciles, income brackets, number of children, and county. During the analysed period, the national average gross wage nearly tripled, while the total amount of family tax allowance claimed increased at a substantially slower rate. As a result, the average proportion of the allowance relative to the personal income tax base per taxpayer decreased from 12.8% to 7.1%. The analysis by income deciles shows that nearly half of the claimants belonged to the lowest three income deciles, while the largest share of the total amount was utilised by middle-income groups. We also conducted an analysis by income bands. The results indicate that, in 2024, a relative majority of families benefiting from the tax allowance had incomes above the median wage and they accounted for approximately 60% of the total amount of the available allowance claimed. Furthermore, the share of the utilized amount attributable to these families increased in line with the number of children raised. The regional analysis indicates that the proportion of the allowance relative to income is higher in less developed counties, while lower values are observed in Budapest and in higher-income regions. The analysis by number of children shows that the largest share of the total allowance was claimed by families with two children, whereas families with one child represent the largest group among claimants. Overall, the results suggest that the family tax allowance system is most prevalent among lower- and middle-income groups, while its relative importance compared to income has declined over the past decade as incomes have increased.