Az ikerkutatások napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek; a vizsgálatok eredményeiről több orvosi- biológiai és genetikai tárgyú cikkben olvashatunk (Euro-Peristat, 2004, 2010, 2015), ám számos esetben válaszok helyett további kérdések merülnek fel, amelyek újabb felmérésekre sarkallják a kutatókat. Izgalmas és különleges témáról van szó, de társadalmi szinten, demográfia szempontból tulajdonképpen csak egy szűk csoportot érint. Magyarországon a népesség kb. 2,5-3,5%-ának van iker kötődése. E terület kutatása az utóbbi évtizedekben azért került középpontba, mert egyre több – elsősorban kétpetéjű – ikerpár születik, és a genetikai jellemzőikkel összefüggő, valamint a már felnőtt ikrekkel kapcsolatos számos biológiai, orvosi és szociológiai kérdések még válaszra várnak. Az egypetéjű ikrek száma viszont évtizedek óta stagnál. Arra a jelenségre, hogy az egypetéjű ikerpárok mitől lesznek, a mai napig nem tudott választ adni a tudomány, vagyis miért osztódik ketté a már megtermékenyült petesejt a méhben és születik két egyforma ember, akiknek a személyisége különböző. Magyarországon az ikerszületések száma az utóbbi negyedszázadban 35%-40%-kal emelkedett, a többes – hármas, négyes stb. - szülöttek arányának az ikerszülötteken belüli növekedése pedig már az 1980-as évek közepén elindult. Az ikerszületési arányszámok emelkedésének hátterében az „idősebb” –jellemzően a legalább 30 éves – anyák születésszámon belüli nagyobb aránya, az asszisztált reprodukciós eljárásokban részt vevő meddő párok számának növekedése és a gyermekvállalással összefüggő demográfiai magatartás megváltozása játszotta a leghangsúlyosabb szerepet. A magyar anyák átlagéletkora a gyermekük születésekor – hasonlóan a nyugat-európai trendhez – az utóbbi évtizedekben lassan emelkedni kezdett. Jelenleg az anyák életkora a gyermekvállaláskor stagnál, ahogy az ikerszületések arányszáma sem mozdult el egyik irányba sem az utóbbi évtizedben. Ugyanakkor az ikreket váró édesanyák átlagéletkora mindig magasabb volt, mint a teljes népességben az édesanya átlagéletkora. A növekvő ikerszületés számokkal gyakran hozzák összefüggésbe tehát az asszisztált reprodukciós eljárások elterjedését, mely azonban a megemelkedett ikerszületéseket csak részben magyarázza. Másrészt pedig az anyák átlagéletkora a gyermekvállaláskor növeli az ikerfoganások esélyét. Tehát mesterséges és természetes tényezők együttes közös hatása erősíti az ikerfoganások esélyét. [...]

Twin research is becoming increasingly prominent today; results of such studies appear in various medical-biological and genetic publications. However, many unanswered questions remain, prompting further investigations. Although this is a fascinating and unique topic, it concerns only a narrow segment of society demographically. In Hungary, about 2.5-3.5% of the population has a twin connection. Research on this topic has gained attention due to the increasing number of twin births, especially dizygotic ones, and various unanswered biological, medical, and sociological questions related to them. The number of monozygotic twins, however, has remained stagnant. The scientific community still cannot explain why a fertilized egg splits into two in the womb, resulting in two genetically identical but personally distinct individuals. In the last 25 years, the number of twin births in Hungary has risen by 35-40%, and the rise in multiple births began in the mid-1980s. The increase in twin birth rates is primarily due to the growing proportion of older mothers (over 30), the rise in infertile couples undergoing assisted reproductive procedures, and changing demographic behavior. The average age of Hungarian mothers at childbirth has gradually increased over recent decades. While both the maternal age and twin birth rate have stabilized recently, mothers expecting twins are generally older than the average. Hence, both assisted reproduction and maternal age contribute jointly to the increased likelihood of twin pregnancies. [...]