A környezetszennyezés és kiemelten a klímaválság, ma már az emberiség létét veszélyeztető egyik legnagyobb fenyegetés. A természeti környezet károsodása egyes területeken olyan mértéket öltött, hogy már a gazdasági fejlődést is akadályozza. Korunkat a szélsőséges individualizmus és relativizmus jellemzi. Társadalmunk a hedonizmusra és a fogyasztói mentalitásra hajlik. Az emberiségnek a Föld teherbíró képességének határain belül kell élnie. Olyan életet és fejlődési utakat kell követnünk, melyek tisztelik a természet adta korlátokat. Ezt megtehetjük a modern technika elutasítása nélkül is, feltéve, hogy a technika maga is ezen korlátokon belül működik. A fenntartható fejlődés középpontjában az ember áll, akinek a természettel összhangban kell kibontakoztatnia képességeit. A természetben található létezők önértékkel bírnak. Ezen elvek alapja a keresztény felelősség. Meggyőződésünk, hogy csak akkor van jövőnk, ha visszatérünk keresztény gyökereinkhez, a szeretet vallása értékeihez. [...]

Environmental pollution, particularly the climate crisis, has become one of the greatest threats to humanity's existence. Environmental degradation in certain areas has reached such levels that it even hinders economic development. Our age is characterized by extreme individualism and relativism. Society tends towards hedonism and consumerism. Humanity must live within the Earth's carrying capacity. We must pursue lifestyles and development paths that respect nature's limits. This can be achieved without rejecting modern technology, provided it operates within these boundaries. Sustainable development must center around humans realizing their potential in harmony with nature. Entities in nature possess intrinsic value. These principles are based on Christian responsibility. We are convinced that our future is only secured if we return to our Christian roots and the values of the religion of love. [...]