Jelen írás célja, hogy a gyermeknevelés kulcsszereplőinek segítő szakemberek iránti igényét feltérképezze. Kutatásunk ennek jegyében a családok és pedagógusok által érzékelt nevelési nehézségekre koncentrál, feltárva, hogy a segítségnyújtás jelenlegi intézményrendszere milyen válaszokat tud adni e kihívásokra. A probléma differenciált megközelítése érdekében egyrészt kvantitatív, másrészt kvalitatív elemzést végeztünk. Kvantitatív elemzésünk legfontosabb eredménye, hogy a családok és pedagógusok részéről nagyfokú igény mutatkozik a segítő pedagógiai szakemberek támogatására. Az iskolai szociális segítőkkel készült interjúkban vizsgált dimenziók alapján a szülők három (kollaboratív-érdeklődők, csodavárók, közömbös-elutasítók), a pedagógusok pedig négy (kooperatív-befogadók, intoleráns-idealisták, individuális cselekvők, távolságtartó-szkeptikusak) típusát azonosítottuk. Az interjúalanyok interpretációja alapján e két célcsoport közös jellemzője, hogy az egyéni segítségnyújtást preferálják, ezzel szemben a preventív közösségi tevékenységekre való igény egyik fél esetében sem rajzolódott ki. A nem valószínűségi mintavétel alapján kapott eredmények nem általánosíthatóak, ugyanakkor alkalmasak a nevelés során jelentkező nehézségek mély struktúráinak megértésére. [...]

The aim of this paper is to explore the demand for support professionals among key players in child education. Our research focuses on the educational difficulties perceived by families and teachers, revealing how the current institutional system of assistance can respond to these challenges. To provide a nuanced approach, we conducted both quantitative and qualitative analyses. Our quantitative findings indicate a significant demand from both families and teachers for the support of educational professionals. Based on interviews with school social workers, we identified three types of parents (collaborative-curious, miracle-expecting, indifferent-dismissive) and four types of teachers (cooperative-receptive, intolerant-idealistic, individualistic actors, distant-skeptics). According to the interviewees, both groups prefer individual support, while there is no apparent demand for preventive community activities. Although the results obtained from non-probability sampling cannot be generalized, they are suitable for understanding the deep structures of difficulties encountered in education. [...]