Korábbi tanulmányunkban (Bali 2022) nagymintás ifjúságkutatások adatbázisainak másodelemzése nyomán azzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy mely tényezők hatására tolódott ki Magyarországon az első gyermek vállalásának életkora az elmúlt évtizedekben. Mostani tanulmányunk nagymintás Európai Uniós demográfiai kutatások eredményeit elemzi arra a kérdésre fókuszálva, időben (2001 és 2021 között) és térben (Európai országok és térségek összevetésében) hogyan alakult a női gyermekvállalási életkor. Ez az adat, ha nem is kizárólagosan, de jelentősen hat a termékenységre, vagyis az egy nőre jutó gyermekszületések számára, továbbá a népesedést befolyásoló egyéb mutatókkal is összefüggésbe hozható (pl. házasságkötési korral vagy a szülői ház elhagyásának életkorával). [...]

In our previous study (Bali 2022), based on secondary analysis of large-scale youth research databases, we explored the factors that have led to the postponement of the age of first childbirth in Hungary over the past decades. Our current study analyzes results from large-scale EU demographic studies, focusing on how women's childbearing age has evolved over time (between 2001 and 2021) and across regions (comparing European countries and areas). This data, though not exclusively, significantly influences fertility, i.e., the number of children born per woman, and is also related to other indicators affecting population trends (e.g., age at marriage or age of leaving the parental home). [...]