Európa népesedési helyzetét az utóbbi években röviden a demográfiai tél (Dumont et al., 1986) fogalmával szokták jellemezni, vagyis párhuzamosan láthatunk egy idősödő és csökkenő lélekszámú populációt. Emellett az Európai Unióban a népesség növekedést meghatározó születésszám és termékenység jóval elmarad attól a szinttől, amely a népesség reprodukciójához szükséges. Míg Európa termékenységi mutatója 1950-ben még 2,77, 2021-re 1,53-ra csökkent. A népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es szintet egyik EU tagország sem éri el jelenleg, tehát a népességszám alakulása hosszabb távon csökkenő tendenciát fog mutatni, erre utalnak a népességszám előrejelzések is. Azonban az EU népessége még emelkedik és az előrejelzések szerint ez a növekedés még akár évtizedekig is ki fog tartani, annak ellenére, hogy a termékenység folyamatosan csökken. Ezen növekedés tehát nem saját erőforrásból adódik, hanem hátterében a nemzetközi vándorlásból származó népességtöbblet áll. [...]

Europe's demographic situation in recent years has often been described with the concept of demographic winter (Dumont et al., 1986), indicating an aging and shrinking population. Furthermore, in the European Union, the number of births and fertility levels that determine population growth fall well below the level required for population reproduction. While Europe's fertility rate was 2.77 in 1950, by 2021 it had decreased to 1.53. None of the EU member states currently reach the 2.1 level necessary for population replacement, so the population numbers are expected to continue declining in the long term, as projected by population forecasts. However, the EU population is still growing, and forecasts indicate that this growth may continue for decades despite the continuous decrease in fertility. This growth does not stem from internal resources but is instead due to a surplus from international migration. [...]