Az Európai Unió lakossága az elmúlt évtizedben jelentős mértékben átalakult. Egyfelől megnövekedett a születéskor várható élettartam, másfelől a földrész-szerte tapasztalható csökkenő születésszám miatt elöregedő társadalmak alkotják. Az ebből fakadó demográfiai kihívásokra eltérő válaszokat adnak a döntéshozók, amely különbözőség az utóbbi években meghatározó törésvonalat képzelt nem csak a politikai kommunikációs térben, hanem az egyes tagállamok, valamint az Európai Unió társadalompolitikájában is. Ez a törésvonal – amely a népesedési kihívásokat a bevándorlás ösztönzésével vagy a születésszám növelésével és a családok támogatásával való megoldása között feszül – az európai polgárok és az Európai Unió vezetése között is fennáll. A megkérdezett európai állampolgárok kétharmada (65 százalék, 2022a) gyengének minősítette a migrációs válság uniós kezelését. Emellett az elmúlt években a népesedés mellett a család intézménye is egyre komolyabb kihívásokkal szembesül a családformák pluralizálódása (Vaskovics 2014), és a szexuális kisebbségek érdekérvényesítő képességének térnyerése következtében. A megkérdezett 28 ezer európai bő kétharmada (68 százaléka, 2022a) szerint kormányának a belső erőforrásokra kell támaszkodnia és a helyi családokat támogatni a bevándorlás helyett. Ennél is magasabb azon válaszadók aránya (88 százalék, 2022a), akik számára a család egy fontos érték, ráadásul ebben a kérdésben minden tagországban elsöprő többséget élveztek az így vélekedők. Tízből nyolc (81 százalék, 2022a) uniós lakos véleménye szerint fontos, hogy az állam támogassa a családokat, a családalapítást. Az Európai Unió polgárainak több mint fele (53 százaléka) véli úgy, hogy segíteni kell a fiatalokat abban, hogy minél előbb vállalhassanak gyermeket. Az egyes országok vagy országcsoportok közötti eltérések tekintetében azt tapasztaljuk, hogy a volt szocialista országok és a visegrádi országok lakosai elkötelezettebbek a hagyományos családmodell és a családi értékek mellett. Azon országok, amelyek nagyobb arányban támogatják a tradicionálistól eltérő értékeket, család- és együttélési formákat, valamint a szexuális kisebbségek térnyerését, jellemzően a skandináv és Benelux államok, kiegészülve Svájccal és az Egyesült Királysággal. [...]

The population of the European Union has significantly changed over the past decade. While life expectancy at birth has increased, aging societies are emerging across the continent due to declining birth rates. Policymakers have responded differently to these demographic challenges, creating a division not only in political communication but also in social policies among member states and within the EU. This divide—between encouraging immigration or boosting birth rates and supporting families—is also evident between EU citizens and its leadership. Two-thirds of surveyed Europeans (65%, 2022a) rated the EU’s handling of the migration crisis as poor. In recent years, the family institution has faced challenges due to the diversification of family forms and the advocacy gains of sexual minorities. According to the 2022 survey, 68% support aiding local families over immigration, and 88% consider the family an important value. Furthermore, 81% believe the state should support families and family formation. Over half (53%) of EU citizens think young people should be helped to have children earlier. Citizens of former socialist and Visegrád countries tend to favor traditional family models, while Scandinavian, Benelux countries, Switzerland, and the UK show higher support for alternative values and family forms. [...]