KAPOCS folyóirat, 2021/3-4. szám (43. oldal, kiadja a
KINCS)
A „biológiai ablak” reprodukciós jelentősége
B E T E K I N T Ő
Mind a családalapítás, mind a gyermekvállalás viszonylatában paradigmaváltás történt az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évektől kezdődően jellemzővé vált, hogy több mint tíz év telik el az első szexuális kapcsolat és az első gyermekvállalás között. Az optimális életkorban nem vállalt vagy elhalasztott gyermekvállalások későbbi megszületése kétséges. A demográfiai javulásért vívott harcunkban újra előtérbe kell helyeznünk az évezredes hitünket, a családok létrehozását, megerősítését. A gyermekvállalás halasztása mögött ijesztő folyamatok húzódnak meg, a gyermektelenek aránya látványosan növekszik. A fiatalok többsége nem mer önálló életet kezdeni, többnyire nincs önálló jövedelmük, így a gyermekvállalási döntéseknél halasztanak. Nem ismerik a nem kívánt terhességek okozta pszichés és esetlegesen bekövetkező anatómiai károsodások jelentőségét. A nagyon fiatal és az időskorú nők várandósságának jellemzői mellett az életkori veszélyek is tárgyalásra kerülnek. A túl fiatal és túl idős várandósoknál a szülés körüli szövődmények száma is növekszik, a koraszülések is gyakoribbak. Az előrehaladott életkorral együtt járnak azok a szervezetben történő változások, amelyek a vállalt várandósság esetén magasabb kockázatot jelentenek, mind az édesanyára, mind a magzatra. Magyarország népességszámának alakulása érdekében egyre többet igyekszenek megtenni, ennek ellenére hazánkban aggasztó módon csökken a népesség. A folyamat az 1980-as éveket követően indult el. Társadalmunk elöregedése mellett, az alacsonyabb születésszámok következtében Magyarország lakossága tízmillió alá esett. 2010-ben 10%-os visszaesés következett be a húszas éveiben járó nők termékenységében. A születési arányszám 2011-ig tartó visszafejlődése többnyire pszichológiai okokra, a nemző akarat csökkenésére vezethető vissza. Az 1. és 2. ábrán a népesség és népmozgalom főbb mutatói láthatóak 2012-től kezdődően. [...]
Kulcsszavak: gyermekvállalás, termékenység, életkor, demográfia, születésszám
The Reproductive Significance of the “Biological Window”
A B S T R A C T
Both family formation and childbearing have undergone a paradigm shift in recent decades. Since the 1970s, it has become common for more than ten years to pass between the first sexual encounter and the birth of a first child. Delayed or missed childbearing during the optimal reproductive age raises doubts about future childbirth. In our struggle for demographic improvement, we must once again prioritize our millennia-old belief in creating and strengthening families. Alarming processes underlie the postponement of childbearing, and the proportion of childless individuals is visibly increasing. Most young people do not dare to start an independent life, often lacking personal income, which leads to delays in childbearing decisions. They are unaware of the psychological and potentially anatomical damages caused by unwanted pregnancies. Besides the characteristics of pregnancies among very young and older women, age-related risks are also addressed. Complications around childbirth are more frequent in too young or too old pregnant women, and premature births are also more common. The physiological changes associated with advanced maternal age entail higher risks for both mother and fetus. Despite increasing efforts to address the demographic decline in Hungary, the population continues to shrink alarmingly. This trend started after the 1980s. Alongside population aging, declining birth rates have caused Hungary’s population to drop below ten million. In 2010, fertility among women in their twenties fell by 10%. The decline in birth rates up to 2011 is largely attributed to psychological causes and a decreased willingness to procreate. Figures 1 and 2 display the main population and demographic indicators from 2012 onwards. [...]
Keywords:
childbearing, fertility, age, demography, birth rate