Hozzáférhetőségi eszközök

Szále László
KAPOCS folyóirat, 2020/1. szám (169. oldal, kiadja a KINCS)


Muzsikus cigányok – zene és bona

B E T E K I N T Ő

A modern világ sok régi szakma alól kihúzta a talajt, de talán egyiké sem volt olyan drámai feleslegessé válás, mint a muzsikus cigányoké. Ők amúgy is a magyar társadalom egyik legérdekesebb csoportja. Jó ideje az az egyik fő jellemzőjük, hogy tudnak valamit, amire nincs szükség. Szakmájuk van, hivatásuk van, de a többség nem tud megélni belőle. Jellemzőjük még, hogy roma és magyar identitásuk egyformán erős. Önmeghatározásuk: romungro. Ezzel is megkülönböztetve magukat a többi roma csoporttól s a magyaroktól is. Azt a zenét pedig, amellyel hírüket, népszerűségüket szerezték, a világon mindenütt cigányzenének hívják, miközben az valójában magyar zene, ahogy Bartók nevezte: népies magyar műzene. Róluk jelent meg egy látszólag száraz, unalmas, valójában igen érdekes könyv. Száraz, amennyiben forráskiadvány: törvény- és rendeletszövegek, jegyzőkönyvek, beadványok, kiáltványok, névsorok, beszédek, viták, cikkek vannak benne. Puszta tények, adatok. Ám e szövegek nagy részének – különösen a beszédeknek, cikkeknek – nem a tartalma a tény, hanem a léte: ekkor és ekkor jelent meg, vagy ezen és ezen a közgyűlésen mondták el. Ilyen értelemben a vélemény is tény, amennyiben elhangzott vagy kinyomtatták. Ekképpen pedig egyáltalán nem unalmasak, ellenkezőleg: rendkívül színes és érdekes képet rajzolnak föl a cigányság életviszonyairól és a cigányzenészek két világháború közötti küzdelmeiről – az elismerésért, a munkáért, a megélhetésért. [...]

Kulcsszavak: cigányzenészek, identitás, társadalomtörténet, forráskiadvány, zenetörténet


Musician Gypsies – Music and Bona

A B S T R A C T

The modern world has rendered many old professions obsolete, but perhaps none so dramatically as that of musician Gypsies. They remain one of the most intriguing groups in Hungarian society. A defining trait is their mastery of something that society no longer values. Though they possess a trade and a vocation, most cannot make a living from it. They strongly identify as both Roma and Hungarian, calling themselves "romungro" to distinguish from other Roma and Hungarians. The music for which they gained fame is known globally as Gypsy music, yet it's essentially Hungarian folk-inspired art music, as Bartók termed it. A seemingly dry and dull yet fascinating book has been published about them, comprising laws, records, petitions, manifestos, lists, speeches, debates, and articles. While these are mere facts, their existence is what truly matters—when and where they appeared or were spoken. Thus, they form a vibrant and compelling picture of Roma life and the struggles of musician Gypsies in interwar Hungary—for recognition, work, and livelihood. [...]

Keywords: gypsy musicians, identity, social history, source edition, music history


DOI hivatkozás CIKK LETÖLTÉSE