A 2010-es években a házasságkötések számának növekedése mutatkozik a statisztikai adatokban, azonban a huszonévesek körében az elköteleződés halasztása dominál és az élettársi kapcsolatok térhódítása. A házasságot és vallásosságot sokszor emlegetik egymás mellett, mint kedvező társadalmi hatású intézményeket, melyeket a fizikai egészségre, a hosszú várható élettartamra, a mentális egészségre és boldogságra, a kedvező családi légkörre és nevelési eredményességre pozitívan hatnak. A vallásos világkép jelentősen megnöveli a házassági hajlandóságot. A vallásosságtól és iskolázottságtól függetlenül a nők előnye ebben a (fiatalkori) korcsoportban vitathatatlanul fennáll. [...]

During the 2010s, the number of marriages increased according to statistical data. However, among people in their twenties, commitment postponement and the spread of cohabitation prevailed. Marriage and religiosity are often mentioned together as institutions with positive societal impacts, including improved physical and mental health, happiness, favorable family atmosphere, and parenting outcomes. A religious worldview significantly increases the willingness to marry. Regardless of religiosity and education, the advantage of women in this young age group is clearly evident. [...]