Magyarországon a 2010-es évek elején az egyik legfontosabb jogi, társadalompolitikai és gazdasági kérdés a devizahitelezésből fakadó problémák kezelése volt. Az 1980-as éveket követően a lakásépítések száma tartósan beesett a lakásállomány regenerálódásához szükséges évi 40 000 új otthon alá, amelyen az első Orbán-kormány idején bevezetett államilag kamattámogatott forinthitelek átmenetileg javítottak, de a szocialista kormányok idején a konstrukciót lényegében véve kivezették. Ezt követően a lakosság a kedvezőbb kamatozású devizahitelek felé fordult. A potenciális kockázatokkal sem a devizaadósok, sem a bankok, de még a jegybank, a felügyeleti szervek és a kormányzat sem számoltak. Általános várakozás volt, hogy 2010-re Magyarország be fogja vezetni az eurót, és ezzel megszűnik a devizahitelezésből fakadó kockázat. A 2008-as gazdasági válság kirobbanását követően azonban az euró és a svájci frank árfolyama néhány év alatt jelentősen megugrott, amely lényegesen megemelkedett törlesztőrészleteket eredményezett. Sokan adósságcsapdába kerültek, többen még az ingatlanjukat is elvesztették. A súlyos társadalmi-gazdasági problémák dacára 2010 előtt nem született érdemi és hathatós intézkedés, arra csak fokozatosan 2010-től került sor. Ennek következtében 2015-re – a forintosítási törvény elfogadásával – megszűnt a korábban óriásira duzzadt devizahitelállomány, és rendeződött a devizaadósok helyzete. A lépés még épp időben történt, mivel nem sokkal utána a svájci jegybank feladta a frank euróhoz rögzített árfolyamát, amelynek következtében az árfolyam 20%-ot emelkedett.

In the early 2010s, one of the most pressing legal, socio-political, and economic issues in Hungary was managing the problems arising from foreign currency lending. After the 1980s, the number of new homes built fell below the 40,000 annual threshold necessary for maintaining the housing stock. This was temporarily mitigated by state-subsidized forint loans introduced during the first Orbán government but was effectively discontinued by the socialist governments. Subsequently, the population turned to foreign currency loans offering lower interest rates. Neither the borrowers, banks, the central bank, supervisory authorities, nor the government accounted for the potential risks. It was widely expected that Hungary would adopt the euro by 2010, eliminating exchange rate risks. However, after the 2008 financial crisis, the euro and Swiss franc exchange rates surged significantly, causing repayment burdens to rise drastically. Many fell into debt traps and lost their homes. Despite the severe socio-economic impact, no substantial measures were taken before 2010. Gradually, from 2010, government action led to the phasing out of foreign currency loans by 2015 with the adoption of the forint conversion law, thus stabilizing the situation of affected borrowers. This step proved timely, as shortly after, the Swiss National Bank abandoned its currency peg, resulting in a 20% appreciation.