A tradicionális társadalmi modellben a felnőtté válásnak általánosan elfogadott szakaszai voltak. A modernizálódás magával hozta az egyes életszakaszok felcserélhetőségét, kitolódását vagy akár végleges kimaradását. Korábban a házasságkötés megelőzte a gyermekvállalást, illetve ezek előfeltétele volt az önálló jövedelem, és sokszor csak ezután következett a szülői házból való elköltözés, önállósodás (Somlai 2007). Az 1990-es évekre hazánkban is elfogadott lett a házasságon kívüli gyermekvállalás. A tanulmányok kitolódásával későbbre halasztódik a munkavállalás, önállósodás, családalapítás. Ezekkel párhuzamosan Európa számos országában megjelent a mamahotel–jelenség, a fiatalok egyre tovább élnek a szülői ház kényelmével, anyagi biztonságával (Angelini et al. 2022, Spéder et al. 2014, Murinkó 2019). A szülői ház elhagyásának időpontját számos kutatásban vizsgálták már (Billari et al. 2019, van den Berg et al. 2021, Messing–Ságvári 2020, Murinkó 2019). A hosszabb folyamatok megismeréséhez adatokat csak másodfelhasználással nyerhetünk, egyéb célú adatgyűjtések elemzésekor. Az Eurostat adatbázisában szereplő erre vonatkozó adatok módszertana (lásd a módszertani részben) eltérő a szakirodalomban alkalmazott direkt kérdéses vizsgálatok módszerétől. Eredményeink értelmezésekor ezen módszertani sajátosságokat figyelembe kell venni.

In traditional social models, the process of becoming an adult followed generally accepted stages. Modernization brought the interchangeability, postponement, or even omission of certain life phases. Previously, marriage preceded childbearing, which was often conditional on financial independence, and only then followed leaving the parental home (Somlai 2007). By the 1990s, childbearing outside marriage became accepted in Hungary. As studies prolonged, employment, independence, and family formation were also delayed. Parallel to these, the mama hotel phenomenon emerged in several European countries, with young people living longer in the comfort and financial security of the parental home (Angelini et al. 2022, Spéder et al. 2014, Murinkó 2019). Numerous studies have examined the timing of leaving the parental home (Billari et al. 2019, van den Berg et al. 2021, Messing–Ságvári 2020, Murinkó 2019). To understand long-term processes, we can only obtain data through secondary use, by analyzing surveys collected for other purposes. The methodology of the Eurostat database differs from the direct-question methods used in academic literature (see the methodological section). These methodological differences must be considered when interpreting our results.